A Halloween története

(Nem Michael Myers az akitől ilyenkor tartani kell!:))

Manapság nálunk is egyre divatosabb a Mindenszentek estéjén, azaz október 31-én, valami mást, valami szórakoztatóbbat tenni, mint késő délutántól egészen estig a temetőket járni és gyertyát gyújtani kedves elhunytjaink sírján. Habár ez a jó magyar szokás szerintem nagyon szép és becsülni való, a mai fiatalabbak, pontosabban nálam kissé fiatalabbak már nem rajonganak érte túlzottan. Évről évre október 31-én fel-felbukkan néhány töklámpás itt-ott. Narancssárga és fekete ruhába öltöztetett apró boszorkány és kísértetfigurák alkotta láncok lógnak a szórakozóhelyek ablakaiban az ajtón pedig egy mágnesszerűen vonzó plakát hirdeti: ,,Halloween party". És bármennyire is becsülöm, szépnek és meghatónak tartom a gyertyagyújtási ceremóniát...még egy lehetőség a felszabadult szórakozásra az én figyelmemet sem kerülni el.:)

De honnan is ered a Halloween elnevezés?

Maga a szó sok másik kifejezést ölel fel és egyesít. Október 31 (A magyar szokás szerint November 1.) Mindenszentek napja. Angolul All Saints Day - Eve of All Hallows - All Hallows Eve - Hallow Even.

Honnan ered maga a Mindenszentek napja?

Október 31-e a kelta újév napja. A kelták hite szerint ezen a napon, az előző évben elhunytak szellemei kikelnek a sírból, hogy a földön, az élők közt járva, új testet találjanak maguknak, amelyet megszállva esélyük nyílik az örök életre.

Másik oldalról ez a nap Samhain ébredésének a napja. Samhain az a démon, akinek a jóvoltából ezen a napon a halottak kikelnek a sírjukból és a földön járhatnak egy napig.

Ezen túl Winter's eve-nek is nevezik. Ez az a nap amikor a téli boszorkány a földön jár és amerre csak megy, léptei nyomán zúzmara borítja be a talajt, a gyümölcsöket megcsípi a dér, a vizek pedig befagynak.

A kelta időkben ez a nap még jóval inkább a haláltól, démonokról és testet kereső szellemektől való félelemről szólt. A falusiak a legkülönbözőbb módszerekkel védekeztek. Az élő testet megszállni akaró lelkek elől rémisztő jelmezek, ijesztő maszkok mögé bújtak, mintha ők maguk is démonok vagy szellemek lennének. A tüzeket eloltották otthonaikban, teljesen kihűtve a házakat hogy még kevésbé legyen kívánatos a kóborló lelkek számára. A jelmezekben körbe-körbe masíroztak a szomszédságban, minél nagyobb zajt csapva, hogy elijesszék őket. Amerikába az ír bevándorlók által jutott el a halloween szokása, az 1840-es években. A Halloween valódi, sötét oldalát, a megidézett démonokkal, kísértetekkel együtt az egyház igyekezett minél inkább elnyomni, érhető okokból. Hiszen számukra mindezek a pogány istenek és istennők ördögi ármánykodások a sátán manifesztációi voltak. Továbbá a halloweeni jelmezek, olyan teremtményeket jelenítettek meg melyek az egyház szemében mindig is a gonosz megtestesítői voltak pl. szellemek, csontvázak, boszorkányok, sátán, a halál szimbólumai és egyéb teremtmények.

,,Trick or treat" - ,,Csokit vagy csalunk!"

A szokás alapjai a 19. századi Európából ered. Az akkori keresztények szerint, halálunk után a lelkünk a pokol tornácára kerül. A lélek csak akkor juthat be a mennyországba, ha imákat mondanak érte.

Mindenszentek napján emberek járták a falvakat, úgynevezett ,,lélek pogácsákat" gyűjtve. A pogácsák kenyérből készültek és ribizlivel díszítették, ribizli lekvárral kenték meg őket. Minden pogácsa egy-egy imát ért az elhunyt lelkéért. Minél több imát mondtak el egy lélekért, annál nagyobb eséllyel jutott be a menyországba.

Valószínűleg innen fakad a ,,Csokit vagy csalunk!" szokás. Amikor a gyerekek jelmezbe öltözve járják a szomszéd utcákat, be-be kopogtatva egy-egy házba ezzel a jelmondattal: ,,Trick or treat!" szó szerinti fordításban ,, Trükk vagy mulatság!"

Jack meg a lámpás - Jack O Lantern

Élt egyszer egy ember, akit Jacknek hívtak. Iszákos, hirtelen haragú alak volt. Mindenszentek éjjelén a sárga földig leitta magát a kocsmában. Az élet lassan kezdett kiszállni belőle, ekkor megjelent az ördög, hogy elvigye a lelkét. Jacknek persze eszében sem volt vele menni, szeretett volna élni. Így aztán könyörögni kezdett, hadd igyon még egy italt, mielőtt magával viszi. Az ördög végül beleegyezett. Akkor Jack megkérte, hogy segítse ki, mivel hogy nem volt egy lyukas garasa sem. Addig könyörgött az ördögnek, hogy változzon hatpenny-sé, mígnem az ebbe is beleegyezett. Erre Jack felkapta a hatpenny-st és mélyen besuvasztotta a tárcájába. De az ördög nem tudhatta, hogy a tárca különleges volt. Merthogy a kapcsa nem más formájú volt, mint egy kereszt. Attól kezdve nem volt szabadulása. Ordított, megparancsolta Jacknek, hogy engedje szabadon, aki egyességet ajánlott neki. Kiengedi, ha az nem zaklatja őt egy teljes évig. Az ördög végső elkeseredésében, bele ment az alkuba. Kezdetben Jack annyira megörült neki, hogy túljárt az ördög eszén, hogy úgy döntött megváltozik. Az élete nagy fordulatot vett. Nem ivott többé, jó volt a feleségéhez és gyermekeihez. De a vér nem válik vízzé, és szépen lassan visszatért a korábbi életéhez. Eljött újra Mindenszentek napja és az ördög ismét megjelent. Jack úgy gondolta, megint megpróbál kipackázni vele. Meggyőzte, hogy az utolsó vágya egy alma. Felküldte az ördögöt egy közeli almafa tetjére. Amikor az már jó magasan volt, Jack fogta a kését és egy keresztet vésett a fa törzsébe. Az ördög alkudozni kezdett vele, kiáltozott és követelőzött, hogy engedje el. Megígérte Jacknek, hogyha leengedi a fáról, akkor tíz teljes évig nem fogja zaklatni. De Jacknek ez már nem volt elég, azt akarta, hogy soha többé ne zaklassa őt. Az ördög végül kénytelen volt beleegyezni, hogy lejuthasson a fáról. Jack így visszatért a régi, iszákos, erőszakos önmagához, ám a teste nem soká bírta és alig egy év múlva kilehelte a lelkét. Akkor előszőr megpróbált belépni a mennyországba, de oda nem mehetett a rossz élete miatt. Azután megpróbált bejutni a pokolba, de az ördög nem engedte be. Azonban úgy gondolta egyetlen egy alkalommal mégiscsak segít rajta valahogy. Így aztán adott neki egy darab szenet, hogy legyen ami izzik és megvilágítja neki a sötétséget a pokol tornácán. Jack az izzó szenet egy kivájt retekbe tette. Úgy mondják, Mindenszentek éjjelén néha fel-fel bukkan lámpásának halovány fénye, amint a sötétségben kutat egy hely után ahol megpihenhet.

Innen ered a töklámpás azaz angol nevén a Jack O Lantern. A szokás az ír bevándorlóktól származik, akik kivájt retket, céklát majd később tököt használtak lámpásnak. Ezek a lámpások akkoriban az elhunytak lelkét szimbolizálták.

Boszorkányüldözés - Szeged

A legnagyobb per, mely a magyar boszorkányhisztéria csúcsán robbant ki, minden bizonnyal az 1728-1729-es Szegedi boszorkányper volt, melynek következtében 12 - 14 embert égettek meg élve.

A vadászat a hatóságok kezdeményezésére indult meg 1728-ban az akkortájt tomboló szárazság valamint az ezzel együtt járó éhezés továbbá járvány kapcsán a közösségből érkező panaszokra való válaszadásul. Célja az volt, hogy ördöggel cimboráló embereket tegye felelőssé a problémákért. Közrejátszottak továbbá: a Habsburg Birodalmon végigkígyózó félelem, mely szerint a boszorkányok igyekeznek hadsereget szervezni, valamint az a Magyarországon széles körben elterjedt hit, miszerint a boszorkányok vámpírok is.

A vádlottak között volt szeged városának korábbi bírája, egyben a város leggazdagabb embere, a 82 éves Rózsa Dániel akiről azt állították, ő a boszorkányok vezetője, továbbá Kökényné Nagy Anna, aki a férfit megvádolta.

A tárgyalásokat a szegedi kastély udvarán bonyolították le, az egyházi vezetők irányításával. A vádlottakat kegyetlenül megkínozták, hogy vallomást csikarjanak ki belőlük.

1728 júliusában 12 embert, hat nőt és hat férfit égettek meg a Szegedhez közeli, Tiszába nyúló félszigeten, melyet ma ennek az eseménynek a nyomán Boszorkányszigetnek nevezünk.

Habár boszorkányperek már a 16. század során is fel-fel bukkantak Magyarországon, a hisztéria az 1710-es, 1720-as években érte el tetőpontját. Az elkövetkező 40 év során közel 450 embert kínoztak meg, ítéltek el és végeztek ki boszorkányság bűne okán Magyarországon. 1756-ban, részben a Szegeden lezajlott eseményekre való válaszadásul, Mária Terézia elrendelte, hogy minden boszorkányperben felsőfokú bíróságnak kell ítélkeznie. Ez többé - kevésbé véget vetett a pereknek. Magyarországon az utolsó boszorkányság bűnéért elítélt személy kivégzése 1777-ben volt.