Vajon a kősón, szenteltvízen, mágikus amuleten és shotgunon kívül mire van még szüksége, mit kell tudnia egy igazi szellemvadásznak?
Elektronikus Hangjelenség - Electronic Voice Phenomenon (EVP)
Miről is van szó? Elektronikus Hangjelenség - Electronic Voice Phenomenon (EVP)
Gyakran fehér zajként is emlegetett hangjelenség, mely szellemtevékenységre utal. EVP-vel olyan helyeken találkozhatunk, melyek köztudottan szellemjárta vagy kóbor lelkek által kísértett helyszínek.
Az ún. fehér zaj azonban az emberi fül számára nem hallható, rendkívül alacsony, az 50 Hz alatti tartományba sorolható.
Mire van szükségünk EVP észleléshez, rögzítéshez?
Hangrögzítésre alkalmas eszközre, mely megfelelő minőségben képes az 50 Hz alatti tartományban előforduló hangok rögzítésére.
Manapság általában a digitális hangrögzítő eszközök terjedtek el jobban, ám vigyázzunk, a mobilok hangrögzítő funkciója erre koránt sem alkalmas. Véleményem szerint a legmegfelelőbbek a kazettás magnók, diktafonok más rekorderek. Természetesen kaphatók a célnak kimagaslóan megfelelő professzionális EVP rekorderek, ám ezeknek az ára is borsos.
Hogyan rögzítsünk EVP-t?
Az első és legfontosabb, hogy mindig tudjuk, az adott szellemtevékenység-gyanús helyen vajon kibe botolhatunk.
Ez elengedhetetlen annak érdekében, hogy a megfelelő kérdést tehessük fel.
Fontos megjegyeznünk, a felvétel készítésekor ki és hol tartózkodott az adott helyiségben, a későbbi esetleges megtévesztő hangok kiszűrése érdekében. Ebből a szempontból azonban a legmegfelelőbb, ha csupán a kérdéseket feltevő személy beszél.
Mindig egyértelmű, egyszerű kérdéseket fogalmazzunk meg. A legtöbb rögzített EVP mindössze igen-nem válaszokat tartalmaz, azonban ennél jóval értékesebb lehet, ha egy teljes kijelentést sikerül elcsípnünk.
A kérdéseket mindig normál hangon, nem suttogva tegyük fel és mindig hagyjunk megfelelő időt a válaszadásra.
,,...Momma..."
Minden alkalommal, amikor hangosan lejátszom a felvételt, a kutyám ugatni kezd, amikor a kislány hangja hallható. ,,Never again!"
EMF - Elektromagnetic Field - Elektromágneses mező
A kifejezéssel minimum fizikaórán mindenki találkozhatot.
Bolygónk is rendelkezik elektromágneses mezővel, sőt mi több egyes nézetek szerint mi magunk is elektromágneses alapon működő lények vagyunk. Elektromágneses mezők bárhol előfordulhatnak. Az elektromágnesesség egyes, arra érzékeny emberekből negatív érzéseket válthat ki, mint pl. fejfájás, kóros félelemérzet, paranoia. A legtöbben úgy érzik, mintha figyelnék őket. A legtöbb elektromágneses mező általában nem szellemekhez kapcsolódik. Egyes nézetek szerint a szellemek magukból elektromágnesességet bocsájtanak ki, más nézetek szerint a szellem maga puszta energia. Elképzelések szerint a szellemek képesek energiát elvonni elektromos berendezési tárgyaktól sőt személyektől vagy a levegőből, ezáltal érve el, hogy érzékelhetővé váljanak. Ennek tulajdoníthatók az ún. hideg pontok vagy területek egy adott helyiségben.
Hogyan mérjünk EMF-t?
Az elektromágneses mező mérésére alkalmas műszerek közé tartoznak a milligauss mérők valamint speciálisan erre a célra gyártott EMF mérők.
Vannak olyanok, melyek csupán az erőtér változásait jelzik, vannak olyanok melyek pontos információkkal látnak el bennünket a hőmérsékletváltozásról is. Nem szabad elfelejtenünk, hogy elektromágneses erőtér változást előidézhetnek elektromos berendezések vagy akár a falban futó vezetékek is.
EMF mérés eredményét mindig érdemes összevetnünk, más az adott helyen, ugyanabban az időben készített mérésekkel, videófelvételekkel EVP felvételekkel, fotókkal stb.
Orbs - A gömb teória
A szellemgömb teória azon az elméleten nyugszik, mi szerint a szellemek maguk tiszta energiából állnakEz az energia képes látható formába tömörülve, folt de leginkább szabályos gömb formát ölteni és Ecto - vapor közismertebb nevén ektoplazma formájában megjelenni.
Egyes elméletek szerint a gömöbök maguk nem mást képviselnek, mint egy eltávozott személy lelkét. A lélek a valódi forrása egy adott személy kilétének, melyet az intelligencia, az érzelmek és a személyiség egészítenek ki. Maga a kör vagy gömb önmagába visszatérő forma, az örökkévalóság és végtelenség szimbóluma is, az élet számos területén megtalálható, a természetben (pl.: a Nap, a bolygók formája) ugyanígy az emberi testben (pl. vörösvértestek).
Szellem vagy pollen?
Szellemtevékenységre utaló gömböknek gyakran vélik a természetben fellelhető, hasonló formájú anomáliákat mint pl. por, pollen, jégkristály, hó, esőcseppek továbbá más időjárási jelenségek. Ezek fotózás esetén megvillannak a vaku fényében, világítóan fehérré, teljesen láthatóvá vállnak a levegőben. Hogyan küszöbölhetjük ki a téves megítélést? Minden fényképezőgép más és más formában rögzíti a levegőben szálló időjárási anomáliákat. Vannak, melyek hatszögletű, vannak melyek rombusz vagy gyémántformát mutatnak. Ezek a természetes forrásből származó jelenségek nem összetévesztendők a valódi szellemgömbökkel.
Íme két kép:
Szellemgömb
Pollen vagy por
Ektoplazma
Az ektoplazma spirituális megközelítésben nem más, mint spirituális energia, pszichikai jelenség fizikai manifesztálódása. Az ektoplazma a görög ektos vagyis külső valamint plasma azaz formát ölt kifejezések összetételéből származik, melyet bizonyos Charles Richet alkotott meg a szellemtevékenységhez kapcsolódó energiákkal összefüggésben. Ektoplazmával legvalószínűbb módon egy médium segítségével szembesülhetünk. A transz állapot során, ezen a jelenségen keresztül válik lehetővé a szellemvilág és fizikai világ közti kapcsolatfelvétel. A transz állapotában lévő médium testüregeiből előbuggyanó ektoplazma általában fehéres, szürkés színű valamiféle habra vagy textilre hasonlító állagú. Az ektoplazma az 1800-as évek végén és 1900-as évek elején a viktoriánus szalon-szeánsz őrület idején élte fénykorát. Ebben az időszakban indult hódító útjára az ún. szellemfotográfia is. Több, állítólagos ektoplazma megjelenést rögzítettek fotókon ebből az időszakból. Ezek nagy részén nem mást mint chiffon-t alkalmaztak vagy egyszerűen az emberi bőr tükröződéseit használták ki.
Spirit photography - Szellemfotográfia
Manapság nincs olyan szellemvadász, aki fényképezőgép nélkül indulna neki egy-egy vadászatnak, sőt egyre inkább kezd divatba jönni a kamera és videofelvételek is.
Mi is a szellemfotográfia?
A fotográfia azon típusa, melyet szellemek vagy spirituális jelenségek rögzítésére használnak.
Honnan indult?
Az 1862-ben egy William H. Mumler nevű vésnök, amatőr fotográfus indította el a hisztériát. Az ennek alapjául szolgáló ,,technológiát" véletlenül fedezte fel, mikor egyik fotóján egy második figurát vélt látni a háttérben. Amit feltalált voltaképp nem volt más mint dupla előhívás. Mivel Mumler korántsem volt idióta, sőt üzleti zseninek is nevezhetnénk, ráébredt, hogy a szellemfotográfiának van jövője, sőt mi több piaca is. Ne feledjük, hogy ez a szeánszőrült, spiritualista viktoriánus korszakban történt. Mumler ettől kezdve médiumként tetszelgett a nagyközönség előtt. Fotókat készített, majd a negatívokat egy az adott személy korábban elhunyt hozzátartozójáról készült kép negatívjával ügyesen összeszerkesztette.
Íme néhány szellemfotó:
A bolt jól ment egészen addig, míg egy ostoba baki le nem buktatta. Mikor is élő Bostoni lakosokat használt szellemként. Öröksége azonban a mai napig megmaradt, hiszen az első dolog amit felkapok, ha vadászni indulunk, az a fényképezőgép.
Quija - Vidzsa, nem vidzsi!
Maga a név William Fuldtól ered, a ma ismert quija táblák megalkotójától. Fuld az elnevezést egy ókori egyiptomi kifejezésből hozta össze, aminek jelentése ,,Jó szerencsét!". Bár a kifejezés maga, nem így hangzik ókori egyiptomi nyelven, a Fuld által használt quija szó általa is használt, eredeti kiejtése vidzsa, nem pedig vidzsi.
Mi is a quija tábla?
Sajnos az Ördögűző című, méltatlanul klasszikus pódiumra emelt filmben a főszereplő kislány, Regan egy ilyen tábla segítségével lép kapcsolatba a démonnal aki később megszállja őt. Ennek a butaságnak köszönhette a korábban olyannyira elterjedt játék, hogy manapság sokkal inkább az alvilággal való kapcsolatteremtés rettegett eszközének tekintik mintsem annak ami. De lássuk, honnan jutott ez a játék idáig.
Maga az ötlet a Fox nővérektől indult, akik gyakran kommunikáltak szellemekkel. Ennek megkönnyítése érdekében kialakítottak egy rendszert, melyben minden egyes hangnak megfelelt egyfajta kopogás, hasonlóan mondjuk a Morse kódrendszerhez. A nővérek találmánya hamar híressé vált és nemsokára megjelentek a piacon az első szalon játékok, amik a francia Planchette, azaz Táblácska elnevezést viselték. A Táblácska nem volt más, mint egy fából készült tábla, melyhez egy ceruza és két korong tartozott. A játékosok a kezüket a táblára helyezték, mozdulataikat pedig a szellemek irányították. Persze, ezeket a játékokat nagyban befolyásolták a játékosok következtetései és gyakran nem lehetett kibetűzni, vajon mit is üzennek a szellemek, emellett rengeteg időbe telt, mire egy-egy szót sikerült kiolvasni.
1891-ben két úr, Elijah Bond és Charles Kennard arra az elgondolásra jutottak, hogy a táblára felírják az abc betűit, így született meg az első Quija tábla.
Később, az akkor még a Kennard cég alkalmazottjaként dolgozó Fuld továbbfejlesztette. 1901-ben megalapította saját vállalatát és ekkor adta a játéknak a Quija elnevezést. Fuld a nevet le is védette és szigorúan tiltotta, hogy más cégek, akik a játék másolatait készítették használják ezt a megnevezést, egészen 1927-ben bekövetkezett haláláig. A Fuld céget az akkor még Parker Brothers néven működő, ma Hasbro-ként ismert vállalat vásárolta meg, 1966-ban. A Hasbro a mai napig gyakorolja a jogot a quija elnevezéssel kapcsolatban, bár a márkanév nem nemzetközi és szintén nem általánosított, ami teret ad az USA-n kívül vállalatok számára. A játékot a megnevezésének megfelelően kezelték és a legtöbb nagy játékboltban kaphatóak voltak világszerte.
De azóta a quija táblára a legtöbben egészen más szemmel tekintenek. Mi ennek az oka? A Quija tábla, szórakoztató, családi társasjátéknak indult, mely elterjedt kelléke lett a viktoriánus szalonoknak. Az 1920-as években vetült csak rá árnyék. A vádak nem mástól, mint Harry Houdinitől származtak, aki maga is gyakran tartott szeánszokat és aki azt állította, hogy több embere eszét vesztette, mikor a táblával játszott. Meglehetősen nevetséges egy olyan ember állításaira alapozni, aki abból élt, hogy megtévesztette a jónépet.:) Ám a quija táblának a végső döfést az 1973-as Ördögűző adta meg. Az emberek elégették a saját tábláikat és követelték, hogy tűntessék el őket a játékboltok polcairól. A játék azóta sem mosta le magáról a vádat, miszerint valójában ördögi eszköz.
Szkeptikusok szerint a quija tábla működésének magyarázata egyszerű izomreflexben keresendő, melynek köszönhetően a kezünk automatikusan mozdul és melyet az agyunk kontrollál, hogy az elvárásunknak megfelelő szavakat kapjuk. Ezt nevezik ,,ideomotor effektusnak". Ez egy olyan tudattalan motorikus cselekvés, mely a szuggessziók és elvárások eredménye képpen jön létre és nem csupán a quija tábla hanem az asztalon való kopogás esetében is befolyásoló hatással van. Persze a fent említett álláspontok egyikére sincs konkrét bizonyíték. Így a legjobb, ha nyitottak maradunk és elfogadjuk, hogy egy quija tábla talán nem a legalkalmasabb eszköz a szellemekkel való kapcsolatteremtésre. És ha logikusan belegondolunk, miért lenne egy darab fának ami ezer más társával együtt gurul le a gyártósorról, valami fantasztikus vonzereje a szellemek számára és ugyan miért vonzana éppen démonokat vagy a gonoszt? Nos ha logikusan gondolkodunk, mindazok a vádak, amik ezt az egyszerű játékot érik egyszeriben nevetségessé, túlzóvá válnak amit többek közt a mindenféle 21. századi varázslókkal meg jósokkal teli ezo oldalakon olvashatunk. Elrémisztő történetekkel véve körbe a quija-t, ezzel is fokozva a jelentősségét annak, hogy csakis ,,képzett" ember nyúlhat hozzá.:) És jobban tesszük, ha kifizetjük azt a pár ezer ft-ot és a médiumra bízzuk a dolgot.
Sajnos az Ördögűző című, méltatlanul klasszikus pódiumra emelt filmben a főszereplő kislány, Regan egy ilyen tábla segítségével lép kapcsolatba a démonnal aki később megszállja őt. Ennek a butaságnak köszönhette a korábban olyannyira elterjedt játék, hogy manapság sokkal inkább az alvilággal való kapcsolatteremtés rettegett eszközének tekintik mintsem annak ami. De lássuk, honnan jutott ez a játék idáig.
Maga az ötlet a Fox nővérektől indult, akik gyakran kommunikáltak szellemekkel. Ennek megkönnyítése érdekében kialakítottak egy rendszert, melyben minden egyes hangnak megfelelt egyfajta kopogás, hasonlóan mondjuk a Morse kódrendszerhez. A nővérek találmánya hamar híressé vált és nemsokára megjelentek a piacon az első szalon játékok, amik a francia Planchette, azaz Táblácska elnevezést viselték. A Táblácska nem volt más, mint egy fából készült tábla, melyhez egy ceruza és két korong tartozott. A játékosok a kezüket a táblára helyezték, mozdulataikat pedig a szellemek irányították. Persze, ezeket a játékokat nagyban befolyásolták a játékosok következtetései és gyakran nem lehetett kibetűzni, vajon mit is üzennek a szellemek, emellett rengeteg időbe telt, mire egy-egy szót sikerült kiolvasni.
1891-ben két úr, Elijah Bond és Charles Kennard arra az elgondolásra jutottak, hogy a táblára felírják az abc betűit, így született meg az első Quija tábla.
Később, az akkor még a Kennard cég alkalmazottjaként dolgozó Fuld továbbfejlesztette. 1901-ben megalapította saját vállalatát és ekkor adta a játéknak a Quija elnevezést. Fuld a nevet le is védette és szigorúan tiltotta, hogy más cégek, akik a játék másolatait készítették használják ezt a megnevezést, egészen 1927-ben bekövetkezett haláláig. A Fuld céget az akkor még Parker Brothers néven működő, ma Hasbro-ként ismert vállalat vásárolta meg, 1966-ban. A Hasbro a mai napig gyakorolja a jogot a quija elnevezéssel kapcsolatban, bár a márkanév nem nemzetközi és szintén nem általánosított, ami teret ad az USA-n kívül vállalatok számára. A játékot a megnevezésének megfelelően kezelték és a legtöbb nagy játékboltban kaphatóak voltak világszerte.
De azóta a quija táblára a legtöbben egészen más szemmel tekintenek. Mi ennek az oka? A Quija tábla, szórakoztató, családi társasjátéknak indult, mely elterjedt kelléke lett a viktoriánus szalonoknak. Az 1920-as években vetült csak rá árnyék. A vádak nem mástól, mint Harry Houdinitől származtak, aki maga is gyakran tartott szeánszokat és aki azt állította, hogy több embere eszét vesztette, mikor a táblával játszott. Meglehetősen nevetséges egy olyan ember állításaira alapozni, aki abból élt, hogy megtévesztette a jónépet.:) Ám a quija táblának a végső döfést az 1973-as Ördögűző adta meg. Az emberek elégették a saját tábláikat és követelték, hogy tűntessék el őket a játékboltok polcairól. A játék azóta sem mosta le magáról a vádat, miszerint valójában ördögi eszköz.
Szkeptikusok szerint a quija tábla működésének magyarázata egyszerű izomreflexben keresendő, melynek köszönhetően a kezünk automatikusan mozdul és melyet az agyunk kontrollál, hogy az elvárásunknak megfelelő szavakat kapjuk. Ezt nevezik ,,ideomotor effektusnak". Ez egy olyan tudattalan motorikus cselekvés, mely a szuggessziók és elvárások eredménye képpen jön létre és nem csupán a quija tábla hanem az asztalon való kopogás esetében is befolyásoló hatással van. Persze a fent említett álláspontok egyikére sincs konkrét bizonyíték. Így a legjobb, ha nyitottak maradunk és elfogadjuk, hogy egy quija tábla talán nem a legalkalmasabb eszköz a szellemekkel való kapcsolatteremtésre. És ha logikusan belegondolunk, miért lenne egy darab fának ami ezer más társával együtt gurul le a gyártósorról, valami fantasztikus vonzereje a szellemek számára és ugyan miért vonzana éppen démonokat vagy a gonoszt? Nos ha logikusan gondolkodunk, mindazok a vádak, amik ezt az egyszerű játékot érik egyszeriben nevetségessé, túlzóvá válnak amit többek közt a mindenféle 21. századi varázslókkal meg jósokkal teli ezo oldalakon olvashatunk. Elrémisztő történetekkel véve körbe a quija-t, ezzel is fokozva a jelentősségét annak, hogy csakis ,,képzett" ember nyúlhat hozzá.:) És jobban tesszük, ha kifizetjük azt a pár ezer ft-ot és a médiumra bízzuk a dolgot.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése